2008 január

Akkora hó esett az éjjel, hogy délelőtt és délután is elmentünk szánkózni.

Délelőtt sajnos egy kicsit fáradt volt, így hiába másztunk fel a dombra, nem volt hajlandó lecsúszni róla. Úgyhogy ölembe vettem és Apa hazahúzott minket. Pár méter után már aludt is...

Otthon aztán felébredt és nem hagyta magát lefektetni, inkább szorosan hozzám bújt és átölelte a nyakam.

Ebéd után újra megpróbáltuk a dolgot. Ekkor már nagyobb szerencsénk volt. Sokkal jobb kedve volt,

Csak az zavarta, hogy a cipője és a kesztyűje havas lett. :)

Szánkózni is sikerült. Ráadásul nagyon élvezte a száguldást!

 ű

Pár lecsúszás után azonban meglátott egy hintát, úgyhogy azt is ki kellett próbálnunk. Majd újabb pár csúszás után ismét elfáradt. Az utolsó csúszásnál végigüvöltötte, míg felvittük a lejtő tetejére, majd a csúszás után is egyből üvölteni kezdett. Közben pedig vigyorgott, mint a vadalma. Ekkor úgy döntöttünk, hogy inkább hazahozzuk. Hazafele végig mesélnem kellett neki, így majdnem megint elaludt. A hó meg szépen betemetett minket a szánkón...

Este csak kiharcolta a cicizést.

Délelőtt szánkóztunk Marcival és Mirtillel is egyet. Ma egy kicsit jobb volt, Áron is jobban bírta. Kipróbáltuk Marci szánkóját is, de mivel azon egyedül kellett ülnie, Áronnak inkább a mienk tetszett ("anya-", ill. "apakarfával").

Délután hazajöttünk Szegedről. Mikor indultunk, nagymami mondta Áronnak, hogy most hazamegy és megint nem találkoznak egy ideig. Erre Áron megrázta a fejét és szorosan átölelte.

Itthon aztán a másik nagymaminak is a nyakába ugrott...

Otthon egy kis üvegből "öntött" magának egy pohárba, "megitta", majd közölte a nagymamival, hogy "bor". Úgy tűnik tanult valamit Szegeden a nagypapitól! :)

Főzés

először így:

majd így:

Kicsit küzdünk a koszmóval, ezért estére be kellett olajozni Áron fejét. A kendőt persze nem viselte el, csak ha az egész család felvett egyet-egyet...

Babatalálkozó a játszóházban

Áront szinte ki sem lehetett robbantani a játékkonyhából, pedig rengeteg játék volt.

A legjobb rész viszont az volt, amikor a sok csöppség uzsonnázott. Ott ültek szépen sorban egymás mellett és ettek. Meg etettek. Legalábbis Áron.

Ropival etette a szomszédait, leginkább Esztert.

Este megivott egy csomó tejet cumisüvegből, majd még vizet is utánna. Ezek után már nem akart szopizni. Nem gondoltam volna, hogy ilyen idősen majd még rá akarom szoktatni a cumisüvegre, de végre látszik egy kis esély arra, hogy elhagyjuk a cicit...

Ma vagyok 17 hónapos!

Úgy bejön neki a cumisüveg, hogy ma már reggel is abból kapta a tejet cici helyett!

Állandóan tejet követel. Nagyon tetszik neki a cumisüveg és a langyos tej. Ahányszor csak meglátja az üveget, balhézik, hogy tejet akar.

Ma reggel azért két teljes nap után ismét cicit kért. Igazából nem is bántam, mert már nekem is hiányzott a dolog, de lehet, hogy ez lesz az utolsó....

Kimondta tisztán, hogy gyertya. Persze mikor Apának kellett volna bemutatni a tudományát, akkor csak mutatott a gyertyára meg fújt a szájával.

Porszívónak használta a dömperét!

Elsétált egész a piacig!

Apa gokartozni volt...

De fini ez a csavar:

Delben itthagytuk nagymamival, és kimentünk a telekre. Nagyon tiltakozott. Mondtam neki, hogy egyen, aludjon és mire felébred, itthon leszek.

Mikor jöttem haza, nem mertem csöngetni, nehogy felébresszem. Szép halkan kopogtam, nagymami alig hallotta meg, mert egy légkalapács ment a szomszédban egész nap. Manó viszont egyből felébredt. Mire nagymami engem beengedett, már a csukott ajtóban ácsorgott és próbált kijutni. Ahogy kijött, én elbújtam, mert kíváncsi voltam, hogy mit csinál. Egyből körbement a lakáson, és azt mondogatta, hogy "A, A". Engem keresett!

Ebéd után nagymami letette aludni. Rövid idő múlva már jött is kifele, kezében a szandáljával, mintha már kialudta volna magát és mondogatta, hogy "papua", azaz papucs. Gondolta, ha papucsot is hoz, hátha nem kell visszamennie aludni.

Tudja, hogy melyik darab hova való a kirakóján. A helyére is tudná rakni, legalábbis időnként megteszi, de legtöbbször ez a rész már nem érdekli. Ha elsőre nem megy be, akkor nem foglalkozik többet azzal a darabbal.

Játszótér Apával.

Apa feltette jó magasra a mászókára, ahova én fel sem érek. Áron nagyon büszke volt magára.

Azt játszotta, hogy fél a porszívótól. A nagymami kezébe adta a tologatós kutyát, hogy tologassa az asztal alatt, ő pedig elment egy sarokba, összehúzta a vállát és közölte, hogy fél...

Turmixbajusz...

Pápázott. Kérdeztem, hoygy akkor most melyikünk megy? Erre rávágta, hogy "Te!"

Nagymami bebújtatta az asztal alá amikor bújócskáztunk. Legközelebb már magától ment oda és bújt el...

Egész nap gagyarászott, dumált, halandzsázott.

Este tanítgattuk a keresztneveinkre. Nagyon tetszett neki a nevem , mondogatta, hogy "Fe", majd teljesen ki is mondta Ildi nevét, majd a nagymamiét is. Igaz az egy kicsit félresikerült, "Titus" lett a Cicusból.

"Sze" - Szedd ki Te!

Ma is egész nap halandzsáld.

Este a saját nyelvén kiolvasott egy konyvet. Lapozgatta és mondogatta, hogy mi van benne.

Este elmentünk vásárolni. Áronnak ez nem nagyon tetszett, a nagymami avval tudtra megnyugtatni, hogy azt mondta neki, hogy tejet venni mentünk.

Ő is bevásárol. Szerzett egy kicsi zacskót, a kezébe vette, majd mindenfélét belepakolt és azzal járkált a lakásban. Közben mondogatta, hogy "nyam-nyam", meg hogy "vásár-vásár"...

Balázsék itt voltak ebédre, hogy megünnepelhessük Balázs szülinapját. Az egyik ajándékot Áron kezébe adtam, hogy adja oda, de a következő pillanatban már láttuk, hogy elkezdte bontogatni. Nagy nehezen eljutott a csomag a célig, de addigra már szinte teljesen csupasz volt...

Ebéd után Manót leraktuk aludni, majd mikor Balázsék mentek, eszünkbe jutott, hogy nekünk is dolgunk lenne. Mire Manócska felébredt, már csak a nagymami volt otthon. Manó kijött a szobájából, körülnézett, majd megkérdezte hogy "Ba?"

Profin sóz. Megfogott egy dobozt fél kézzel, a lábos föle tartotta, majd mutató ujjával finoman megütögette, ahogy a nagymamitól látta...

Apa tegnap elutazott. Manócska egész nap hiányolta. Többször le is rajzoltuk vele, hogy Apa hova ment. Nagyon tetszett neki.

Reggel megtámadta a pizsamámat, lehúzta magához, kiszedett egy zsepit a zsebéből, kifújta az orrát, majd kidobta a szemétbe.

Apa ma jött haza. Ezt is lerajzoltuk Manóval, ahogy ül a repülőn, meg vár a reptéren. Kis idő múlva letörölte a rajzot, fogta a tollat, rajzolgatott vele, majd rámutatott és mondta, hogy "Apa, Apa".

Szó nélkül tűrte az orrszívást. Sőt, még le is feküdt, amikor megkértem.

Beejtette a kulcscsomót a porszívócsőbe. A másik végén persze nem jött ki, mert rajta volt a fej is. Kicsit gondolkodott, aztán megfordította, hogy kiessen!

Reggel meglátta Apát az ágyban. Felkiáltott, hogy "Apa!", majd odakúszott, rátette a fejét a hátára es közölte, hogy "Sze".

Segítek mosni...

Apa hozott nekem ajándékokat...

Vendégség Madiéknál.

Egyedül felvette a kesztyűjét! Legalábbis az egyik felét, mert a másikat már kesztyűvel a kezén nem bírta felvenni.

Este meglátogattuk Balázsékat. Manó most találkozott először Vacakkal, Kata cicájával. Roppant kíváncsiak voltak egymásra, és mindkettő tartott is egy kicsit a másiktól. Hol egyikük közeledett és a másik hátrált, hol fordítva, de azért jól megvoltak, még megsimogatni is sikerült néha a cicát, amikor épp nem volt túl játékos kedvében.

Délben a játszótéren egyszer csak összeszedte a játékait (csak a sajátjait!) a homokozóban, majd közölte, hogy haza akar menni.

Délután nagymamival nézegették az egyik könyvet. Mikor Áron meglátta a könyvben a szerszámokat, elővette a saját szerszámosládáját. Kivette a harapófogót, majd közölte, hogy olló. Erre nagymami mondta, hogy nem olló, hanem harapófogó. Erre ránézett, majd beleharapott szegény fogóba.

Délelőtt már a játszótéren is bújócskáztunk a labirintusban. Áron nagyon élvezte.

Délután hozta a telefont, hogy hívjuk fel apát. A telefont persze nem adta oda, így gyorsan megírtam Apának, hogy hívjon fel minket. Manóka nagyon meglepődött és megörült mikor elkezdett csörögni a kezében a telefon, de persze szokás szerint egy szót sem szólt, csak nézett rá meredten. Amikor azonban letettük "végre" a telefont, Manóka gyrosan kivette a kezemből, megnyomott pár gombot, a füléhez tette és belemondta, hogy "Apaja, Apaja, szia!"

Tegnap délután mikor szokás szerint üvöltve ébredt délutáni álmából, szépen elmagyaráztuk neki, hogy elég lenne kopogni az ajtón és szólni anyának, hogy nyissa ki. Nem hittük volna, hogy ér valamit, de ma délután pont így tett!!! Én persze mint az őrült rohantam, hogy el ne veszítse a türelmét, Ő pedig nagyon boldog lett, mikor látta, hogy működik a dolog.

Utána még visszaküldtem a szobájába a poharáért. Vissza is ment, de nem azt hozta, hanem a fogfájásra való krémet szerezte meg az asztalról, majd odahozta hozzám, és közölte, hogy "fáj, fáj, foga".