2009 július

Gergőnek lett újabb két foga. Most már néggyel marcangolhatja az almát meg a tejpépet.

Még jó, hogy Gergőnek elővettük az etetőszéket...

Kicsit elfáradtam...

Gergő napi tornája

Lehet, hogy át kéne alakítani az ágyat?

Vadaspark

Szurikáta lesen, avagy ki les kit? (Áronnak még mindig a szurikáták a kedvencei.)

Az elmaradhatatlan fagyi...

Délutáni pihi...

Esti torna

Áron kitalálta, hogy őt is tornáztatni kell, mint Gergőt...

Kibúj újabb 2 foga (a felső kettesek) Gergőnek.

Nem teljesen erre tervezték ezt az izét, de Áron imádja. Szaladgál a vízsugarak között vagy csak üldögél a "medencében" és nézi a vizet, (amitől én még akkor is megfagyok, ha csak ránézek.)

Senki sem tudja hogy hogyan, de eljutottam ide a szőnyeg közepéről...

Gergő este vacsinál felhúzta magát ülésbe az etetőszékben.

Ki fürdet kit?

Gergő próbálgatja előre rakni a lábacskáit miközben négykézlábazik. Persze haladni csak ritkán sikerül neki, de néha ennek eredményeképp "nekiugrik" a járóka rácsainak, a kanapénak vagy csak egyszerűen orra bukik.

Áronra tegnap ráadtam egy leszoktató pelust. Kicsit másként hatott, mint azt gondoltam. Nem az a varázsa, hogy érzi benne a pisit, hanem, hogy annyira tetszik neki a pelus, hogy sokáig hordani akarja és nem akar belepisilni. Így inkább szól, hogy pisilnie kell. Tegnap még ugyan szólt de nem igazán sikerült produkálnia semmit a bilin, ma már azonban többször is nagyon ügyesen időben szólt és utána gyorsan pisilt is....

Gergő is kezdi az egyik mellet hanyagolni, mint annak idején Áron tette. Amikor abból kéne ennie, akkor szív rajta egyet-kettőt, majd fordul a másik irányba és tátog, hogy "na akkor jöhet a másik"

Áron mai ebédje:

2dl tej, 2 kovászos uborka (amit kitartóan "kolbászos ubi"-nak hív) uborkalével, valamint néhány szem pisztácia...

Eddig tartott az újdonság varázsa. Áron reggel hallani sem akart az autós pelusról. Majd miután kis unszolásra mégis felvette, szó nélkül bele is pisilt. A bilinek pedig egész nap a közelébe sem ment...

Gergőnek ma végre sikerült levadásznia pörgő-forgót... Annyira, hogy le is tépte az egészet...

Esti pancsi és játék a kertben

Abbahagyta a doboz rágcsálását, mikor rászóltunk. Most még nem szelektív a hallása és hallgat a nevére.

Gergő akár előke nélkül is ehetne, olyan szép tiszta marad minden etetésnél.

Hmmm... egy kábel...

Mit is csináljak vele... mit is... Megvan!

Megérkeztünk a Balatonra. Manó rögtön le akart menni a partra és fürödni akart.

Gergő pedig boldogan kezdte el felfedezni az itteni füvet...

Délelőtt hot-dog-ot akartunk enni. Az árusnál jött hozzám Manó, hogy emeljem fel, mert őt érdekli, hogy hol tárolják a virslit. Erre az árus hölgy:

- Ki se látszól a földből és az érdekel, hogy hol a virsli?

Reggel sétával indítottunk, mert még nem volt igazán meleg.

Séta közben elkezdett hisztizni, hogy fáradt és nem bír jönni. Egy idő után anyával kitalalálták, hogy ő a vonat és a járda a sín. Ezek után úgy szaladt anyával, hogy alig bírtam utolérni.

Később szokás szerint Manó nem akart bemenni a vízbe. Anya mondta neki, hogy menjen be vele, hagy ne kelljen egyedül mennie. Ebbe már beleegyezett, el is indultak a lépcsők felé. Mikor a lépcsőhöz értek, közölte vele, hogy ott a víz, menjen, majd elindult vissza a pokróchoz.

Azért később volt fürdés is: az ölünkben, mondván nem ér le a lába. Így ölben tetszett neki. Vezényelt, hogy merre menjünk és megpaskolta ez egyik bólyát.

Este még zárás előtt elmentünk vizibiciklizni. Gergő anyával a bicikli hátuljában feküdtek, míg Áron irányította a biciklit. Apa meg tekert, hogy haladjunk is. Egy idő után Gergő lázadozott és "támadta" anyát. Addig nem nyugodott, amíg nem kapott egy kis tejet. Onnantól már jól érezte magát.

Estére még átmentünk a homokos strandra, felderítőútra. Jónak tűnt, Áron picit játszott és sétált egy kicsit a vízben is, így elhatároztuk, hogy jövünk még...

Manó este ismét szólt, hogy pisilnie kell és most meg is töltötte a bilit.

Strandolás a homokos parton I.

Esti séta

Este betértünk egy vendéglátó egységbe. Itt rögtön kiszúrták a gyerekeket a pincérlányok. Manó ezt ki is használta és huncutkodott is rendesen.

Másnap is ott kellett vacsizni, sőt még beszélni is akart a lányokkal, no meg fizetni.

A járdák több sorból vannak összerakva, amire a Manó síneket, váltókat asszociál. A papucsait meg gumikerekeknek nevezte el. Másnak nem is hívhatjuk, ha nem akarjuk, hogy megsértődjön.

Strandolás a homokos parton II.

A szomszédban felpumpáltak valamit. Erre Áron is rögtön összerakott egy pumpát, hogy felfújja a labdát.

"Nem vagyunk álmosak! Nem akarunk délután aludni!"

Manó épp csak fürödni nem akart egész nap, pedig azért jöttünk ide, hátha hívogatóbb a part. Este pedig közölte, hogy másnap inkább a rendes starndra menjünk, mert nem szereti, hogy "koszos" lesz a lába...

Ma ismét vizibiciklit kölcsönöztünk. A kislány kérdezi:

- Melyiket kérítek?

Erre Áron:

- A Ferrárit kérem!

Áron "olvas"

Este olvasásnál szokás szerint közölte, hogy olvassuk el a szöveget (a könyve címét). Elolvastam, lebetűztem neki.

Anya korábban említette, hogy tudja melyik az "Áron" betű (a betű). Gondoltam kipróbálom és tudta. Ha már így benne voltunk, végig kérdezgettem össze-vissza a Tűzoltó címet. Az ű kivételével minden betűről tudta melyik az. Vagy nagyon ügyesen tippel, vagy ezt is megfigyelte már.

Úgy látszik Gergő itt sem szereti a hideg vizet. Belelógattuk egy medencébe és nem nagyon tetszett neki.

Délelőtt a szállás előtti strandra mentünk, nem a homokos partra.

Áron tegnap ezt a partot szavazta meg és azt mondta, hogy ott majd bejön velünk a vízbe. Reggel miután megnéztünk egy csatornát, levette a gumi kerekeit és mentünk a vízbe.

A vízben eleinte csak rajtam csüngöt, megnéztük a bólyákat, majd láttunk felugró halacskákat és kitaláltuk, hogy ha ugrándozunk, csapkodunk a vízben, akkor biztos elöjönnek még. Ezután már nagyobb legény volt, kalinpált össze-vissza a lábaival, motorcsónakoztunk, majd egészen kifele a vízben kezét-lábát kalimpálva, úszva jött ki, miközben én tartottam.

Ebéd után próbál aludni a két gyerek. Áron ott áll Gergő ágya mellett és ha lejár neki a zenélő nyuszija, akkor újból felhúzza.

Ezt már csinálta valamelyik nap. Úgy látszik, hogy jól elvan a két gyerek egy szobában, nem zavarják egymást, még akár sírhat is egyikük.

Ma vagyok hét hónapos!

Mivel nyaralunk, a méreteimről nem tudpok nyilatkozni, de már "beszélek"! Egyre többször ismételgetem, hogy: adjál-adjál, baba-baba

Úgy látszik, hogy előrelépés van a szobatisztaságban. Egyre többször kéri a bilit, hogy pisilni akar bele. Volt párszor vak riasztás, de azért haladunk.

Ma este is közölte a nagymamival, hogy a szülinapján fog leszokni a pelusról.

Úgy látszik nem teljesen reménytelen a fürdés. Ma egy csomót fürödtünk Áronnal, a kis "vizi mozdonnyal". Kutyauszásban nyomult végig.

Délután kivittük a kishalas úszógumiját és avval fürödtünk egy csomót.

Este vacsinál megint a lányoknál kötöttünk ki. Áron az elején egy jó ideig szórakoztatta a vendégeket a szokásos "kota-kota-kota" szövegével, majd megtanult várat építeni az alátétekből.

Vacsi után benéztünk a borfesztiválra, de Áront annál jobban érdekelte az indiánok éneke. Onnan alig lehetett elrángatni.

Mikor hazaértünk még lementünk a partra megnézni a Balatont. Áronnal megmostuk a lábunkat a vízben, meg egy kicsit lóbáltam is befele. Mind a két gyerek teljesen éber volt, Gergő is vigyorgott egyfolytában. Megvártuk a hattyúkat, ahogy elúsztak előttünk, majd hazamentünk.