2009 február

Ma megvolt az első sétánk Gergővel. Hova is mehettünk volna, mint Ürömre csatornát nézni. :)

A hideg és szél miatt Gergővel csak egy fél órát sétáltunk, azután hazajöttünk.

Áron és Apa viszont (Áron kérésére) még megnézték mi van a nyúlon túl... Kimentek a mezőre is, és tettek egy szép nagy kört Üröm körül. Visszafele, már Apa hozta néhol Áront. Így is mire hazaértek, Áron egyből szaladt ebédelni, pedig máskor úgy kell könyörögni neki...

Miután tegnap rájöttem, hogy sétálni nem tudunk egyedül, a teraszra mentünk ki délelőtt. Hát mit mondjak, nem egyszerű két gyereket egyszerre beöltöztetni...

Apa idehozta a hintát és a csúszdát a kert végéből, hogy ne unatkozzunk. Ezen kívűl Manócska örömmel vette újra birtokba a kisautóját is. A teraszon autózott oda-vissza. Közben Gergő a babakocsival barátkozott. Legtöbbször elég volt megmozgatni, ha hiányolt minket, de egyszer ki is kellett venni, akkor mindhárman felültünk a hintára.

Áonnal megnéztük az Anna és Peti és Gergő weboldalt. Nagyon tetszett neki. Kicsit színezett, azután pedig az összes mesét el kellett neki olvasni.

Aron először mondta (teljesen magától), hogy szereti Gergőt!

Kicsit később pedig kérte, hogy adjam a kezébe:

Azért örülök, hogy Gergőnek is szemmel láthatóan tetszett a dolog. Ez az első mosolyféle, amit sikerült lefényképeznünk...

Eszem ágában nincs büfizni...

Ma kikönyörgött egy kis csokit ebéd után. Először adtam neki egy pici tejcsokit. Közölte, hogy ez nem jó, nem erre gondolt. Adjak neki rendes, barna csokit. Gondoltam, jo, akkor biztos étcsokit akar. Na az sem tetszett neki. Végül kibökte, hogy a hűtőből akar "zacskós" csokit, azaz After Eight-et.

Gergő ma először tartotta a fejét fürdésnél. Végig szépen nézelődött apa kezében.

Valamit csak muszáj enni...

Áron épp azt magyarázza, hogy hogyan kötötte be az elszívót, és az hova vezeti ki a szagokat...

Esti fürdés

Az esti fürdés már nagyon jól megy.

Először Gergőt masszírozom meg.

Közben jön egy kis torna is, gyakorolja a hason fekvést és fej emelgetést...

Az üvegek a sarokban nagyon jó barátai Gergőnek. Minden pelusozásnál és fürdetésnél azokat keresi a szemével. Így legalább hason fekvés közben is van motiváció, hogy miért emelje a fejét...

Ez idő alatt Apa lefürdeti Áront, majd vizet enged neki a kádba, hogy "habozzon":

Végül mialatt Áron habfürdőzik, az egész család lefürdik-lezuhanyzik.

Ma kipróbáltuk a Gripe watert, hátha jobban beválik Gergőnél pocakfájásra, mint az Espumisan.

Gergőnek határozottan nem ízlett. Többször is próbálkoztunk, mindig ugyanazon eredménnyel: Fintorgott, kiköpte, majd elégedetten nézett, hogy sikerült megszabadulnia tőle.

Segítek anyának palacsintát sütni.

Este mikor hazaértünk elmentünk Áronnal szánkózni a nagy hóba. Először csak az utcában csúszkáltunk, majd körbejártuk Ürömöt is. Áron nagyon élvezte.

Áron ma este vacsinál közölte, hogy mindent meg fog tanítani Gergőnek.

Délelőtt megnéztük a havat a kertben.

Kicsit szánkóztunk, aztán építettünk egy hóembert. Mikor kész lett, Áron rendelt még egyet. Aztán még egyet, még egyet...

Végül (gyanúm szerint némi "Anna és Peti" behatásra) készült egy Anya hóember, egy Apa hóember, egy Manócska hóember és egy Gergő hóember.

Ezek után Áron rendelt egy újabb Mini hóembert. Kérdeztük Árontól, hogy ki az az ötödik hóember, azt mondta, hogy egy kistestvér, akinek a nevét még nem tudja. :)

Utánna persze mindent el kellett mesélni a nagymaminak:

Este csavarokat válogattunk apával.

Figyelitek milyen nagy már a pocim.

Ma reggel megjött a aszegedi nagymami. Hozott nekem egy orvosi táskát. Most már meg tudok vizsgálni én is mindenkit.

Délelőtt kimentünk a Dunapartra. Áron mindenképp hozni akarta az új szerszámos táskáját. Olyan volt mint egy kis szerelő, aki jött megjavítani a hajókat.

Eközben Gergő szépen aludt a kocsijában.

Ebéd előtti pihi.

Gergő tornázik

Mindig kell valami, amit nézhet. Mostanában ez a kis fekete cica a kedvenc...

Gergő márpedig fürdik...

Hát hogy képzelik ezek a szülők, hogy kimaradhat egy esti fürdes. Az nem mentség, hogy most zuhanyoztam mert még a hátam és a lábfejem is kakis volt! A fürdés az jár!

(Nem is nyugodott addig, míg le nem fürdettük. A kádban viszont már nagyon békés és elégedett volt...)

Áron tűzoltó beszorult a rácsok közé, de szerencsére kéznél van a megfelelő vágószerszám így kiszabadítja magát...

Ma ismét a kertben játszottunk. Mivel a hó nem volt alkalmas hóember építésre, egy dombot kezdtünk el építeteni. Egyszer csak azt vettem észre, hogy Manó egy alagutat kezdett el ásni a domb alján. Aztán kérte, hogy segítsek befejezni az alagutat, majd síneket és hógolyókból vonatot is rendelt hozzá.

Mivel a hógolyó-vonatokat nem lehet tolni, egy golyópályát is csináltunk a dombon, amin legurítottuk a golyókat.

Áron csatornát épített a nappaliból a konyhába. Még csatornafedőt (a nagy piros doboztető) is tett rá.

Áron nagyon nem akart délután aludni. Pár perccel azután, hogy végre sikerült lefektetnem és kijönnöm a szobájából, nyílik az ajtó, megjelent Áron és közölte, hogy megszámolta a bárányokat és csak ketten voltak, úgyhogy kijött...

Áron ma nem volt hajlandó kimenni a kertbe, csak az erkélyre. Úgyhogy ott próbáltunk hóembert és persze vonatot építeni...

Apának nagyon tetszett Gergő a kabát alatt...

Ma Áron rámszólt legozás közben:

"Meg ne lássam mégegyszer!"

Este meseolvasás közben szokás szerint a megbeszélt utolsó mese után is újat akart kezdeni. Mondtam neki, hogy megegyeztünk, hogy az előző volt az utolsó. Erre rám nézett, majd rámutatott a következő mesére: "Ez is lehet az utolsó."

Ma nagyon jó volt a hó. Rögtön csináltunk is újabb hóember családot. Az érdekes csak az volt, hogy Gergő hóembert nagyobbra kellett csinálni, mint Áron hóembert, mert "Gergő nagyobb akar lenni", és Apa hóember mellé kellett állítani.

Azon már meg sem lepődtem, hogy ismét kellett Mini hóembert is építeni Gergő mellé...

Gergő már nagyon szépen tud mosolyogni az emberekre és a pörgő-forgóra... Meg is probáltam lefényképezni, de amint meglátta a fényképezőgépet, már csak az érdekelte és meredten figyelte...

Ismét nekikezdtünk Áron házikójának. Ma Apával elmentek zárat venni hozzá. Hiába értek későn haza, addig semmit nem volt hajlandó csinálni, míg Apa fel nem szerelte...

Áron kipróbálja Gergő minden játékát...

Amikor felszereltük a pörgő-forgót, Áron percekig azt nézte, többször föl kellett húzni neki.

Amikor előkerült a régi játekosdoboz, Áron fél óránként odahúzott valakit, hogy kutassunk újabb játék után. Két napig lefoglalta a doboz tartalma.

Ma pedig mikor Gergő csörgőjét szereltem fel a járókára, már meg sem lepődtünk, hogy azzal is jót játszott...

Áron egyedül evett!

Nagy dolog történt! Áron hosszú idő után ismét hajlandó volt kanalat ragadni és egyedül enni! (A sültkrumplit az én tányéromból lopta és késnek használta míg el nem fogyott... )

Gergő átaludta az egész napot majd este nem akart aludni. 10-kor még üvöltött, ha le akartuk tenni aludni, viszont vidáman pörgő-forgózott a járókában...