2008 június

Beteg lett, de nagyon ügyesen megette a gyógyszert, meg tudtuk értetni vele, hogy diétázni kell, csak az esti tejecske hiányzott neki nagyon.

Ha már nem ihat most ideiglenesen tejet, vettem neki rizs italt. Este ez is nagyon ízlett neki, megitta a szokásos adagot.

Csak ezt ne hozza a végén oda hozzám, hogy ezt apucinak hagytam. :)

Ma voltunk doki néninél, mert még Áron nem volt teljesen jól.

Doki néni megvizsgálta, majd az aszisztens néni igért neki egy matricát. Ezt majdnem elfelejtették a végén, de Áron figyelmeztette oket: "Matrica?"

A "húz-húz engemet..." mondókát szavalgatta.

Ma délelőtt játszóházba akartunk menni. Ahogy leparkoltunk megláttunk a Bécsi úton néhány csacsit, így gondoltuk megmutatjuk azokat Áronnak.

Áron első körben messzebbről szemlélte a csacsikat, de aztán közelebb merészkedett és még simogatta is őket, majd aznap elsőként meg is lovagolta a nagymami szamarat. Úgy ült a hátán, mintha mindennap így szamaragolna. Biztos használtak az otthoni edzések, az esti pacigolások a hátamon.

Mivel nem akart felülni más kisgyerek a szamár hátára, így Áron foglalta egy jó ideig a nyerget.

Miután úgy döntöttünk, hogy most már pihenni kell a szamárnak, akkor elköszöntünk a nagymami, anyuka szamártól és a kicsi két hetes csacsitól és elindultunk a játszóház fele.

Áron a szomszédos kapualjba egyszerűen behúzott minket, őt az nagyon érdekelte, hogy mi van bent. Mint kiderült ennek az étteremnek van most családi napja, melynek keretében lehet a csacsikat simogatni és szamaragolni.

Bementünk az étterembe, ahol Áron rögtön lecsapott a fa játékvasút terepasztalra meg a rajzoló székre. Ezekkel a játékokkal majd három órát volt el. Tologatta a vonatokat, leszedegette a mágneses figurákat, nyitotta-csukta az ajtókat, amiket persze mindig vissza kellett tenni, mert már nem bírta az eddigi gyerekhad kiképzését és mindig kiesett a helyéből.

Odajött hozzánk egy bohóc is, aki megkérdezte Árontól, hogy mit hajtogasson neki lufiból. Sorolta, sorolta amiket tudna, már körbe is ért párszor a listán, de Áron nem igazán akart választani. A repülőnél egy kicsit felcsillant a szeme a manónak, így erre gyorsan lecsapott a bohóc és elkezdte azt csinálni. Fújt, hajtogatott neki egy "Áron Jet"-et.

Volt ott egy óvónéni, akinek annyira tetszett, hogy Áron milyen jól eljátszik, hogy osztogatott neki egy pár kupont, amiért cserébe szörpit, palacsintát, pizzát lehetett szerezni. Be is nyomott vagy másfél pohár bodzaszörpot. Az elején nem gondoltuk volna, hogy ennyire bejön neki ez a hely, mert akkor mi is leülhettünk volna enni valami finomságot.

A végén még a mardék kuponunkkal szereztünk egy strandlabdát is.

Hétvégén áthozta Balázs az Andráséktól kapott csúszdát, amit eddig az autóban cipeltem. Reggel felhoztam, hogy legyen végre valami Áronnak is a kertben. Míg aludt összeszereltem a kert végében.

Délelőtt eléggé meleg volt, így nem avatták fel anyával az új szerzeményt. Délután egyszer csak meglátta az ablakból, hogy van ott valami a kertben. "Manó csúszdája"- szólt és már menni is kellett kifele kipróbálni. Mikor anya mondta neki, hogy igen, ez a Manó csúszdája, ezt kaptuk Andráséktól, mert Blanka és Máté már kinőtte, akkor közölte, hogy "hozzunk tőlük hintát is."

Pennét alagút tésztának hívta.

Délután lejöttünk Szegedre. Mielőtt elindultunk az autóban közölte, hogy megyünk Szegedre, találkozunk nagymamival, nagypapival és "Olival".

Ahogy leértünk, közölte is, hogy itt vagyunk Szegeden, felismerte a környéket.

Este már nagyfiú módjára nem a kiságyban, hanem Zoli ágyán aludt. Egy ideig eldumált, de aztán csak elnyomta a buzgóság.

Délelőtt elmentünk végre a szegedi Vadasparkba. Áron kedvenc állatai a szurikáták és az oroszlánok voltak. A szurikátákhoz háromszor is vissza kellett menni. Tetszett neki, hogy ki-be szaldgálnak az ajtajukon meg, hogy az egyik mindig őrt áll a domb tetején.

Az oroszlánok pont akkor bőgettek, mikor náluk jártunk.

A délelőtti főzésnél ki kellett vinni Áronnak az etetőszéket, hogy beleülve tudja nézni a nagymamit, ahogy tényked a konyhában.

Áron megint ismerkedett Manóval, Józsi bácsi kutyájával, aki jól összenyalogatta a kezét. Amíg mi beszélgettünk, Áron Icuka kártyáit tette "rendbe".

Kukactésztának nevezni a csigatésztát és persze csak azt akart enni magában.

Mostanában reggelente jön Áron is borotválkozni. Hozza a kis csavarkulcsát, elviszi az egyik UTP kábelhez, ott feltölti, majd borotválkozik vele.

Mikor dezodoráljuk magunkat, akkor Ő is jön, és kéri, hogy fújjunk neki is. Felemeli a kezét, odateszem a spray-t és sziszegek hozzá. Utánna boldogan újságolja, hogy a Manó is illatos lett.

A reggeli tejecske után nehezen sikerült visszatennem az ágyába, hogy ott várják az állatai. Persze 8-kor már nem aludt vissza, össze-vissza dumált. Beszélt mindkét nagymamiról, meg ami eszébe jutott. Odamentem hallgatózni és akkor épp arról mesélt, hogy büdös van és ki kell cserélni a pelust, majd azt kezte el mondani, hogy bikucika büdöset csinált, megpróbálta ráfogni az állatára...

Ma is érdekes dolgok történtek. Jöttek az asztalosok és rakták össze a konyhát. Ez nagyon tetszett Áronnak, lehet szerelni... Hozta is Ő is a csavarhúzóját, hogy segít..

Reggel elmentünk egy függönyboltba. A bolt mellett éppen felüjítottak, amire Áron azt közölte, hogy ebben a boltban fúrnak, másik boltba megyünk. Járkált a boltban, nézegette a függönyöket, meg a színmintákat próbálta a függönyökhöz, ahogy anyától látta.

Délután hamar ébredt, így kimentünk a gyerekszigetre. Első körben a libero sátrat céloztuk be, ahol két részre osztották a játékokat. Az egyik oldalt a 3 éveseknél nagyobbaknak, míg a máisk oldalt a 3 év alattiaknak raktak ki játékokat. Áron a 3 éves feletti részre volt kiváncsi, igazából ott voltak olyan játékok, amikkel már Ő játszani szokott. Nagyobb autók, favonatok... Ide ültünk be első körben, ahonnan elküldek minket, mondván kicsi még Áron. Nem akartam vitatkozni a nénivel, így átmentünk a szomszéd részbe. Látszott Áronon, hogy nem érti miért jöttünk ide a "dedós" játékok közé. Játszott egy kicsit, azután továbbálltunk.

Voltak vizes játékok, amikre rögtön lecsapott. Egyből elkezdett pumpálni, szivattyúzta át egyik rekeszből a másikba a vizet. Ez már jobb volt, jó vizes is lett, ami nem volt nagy baj a nagy melegben. Egészen zárásig voltunk, mikor már elkezdték összepakolni a játékokat. Kiöntötték a vizet, hogy meg is száradjanak a cuccok. Áron a kezében lévő formát, tele vízzel nem akarta odaadni, elvitte a napra kirakott pörgő-forgokhoz, ott rájuk öntötte a vizet és csak ekkor volt hajlandó megszabadulni tőle.

Elmentünk az állat simogatóba is. Voltak egy karámban kecskék és bárányok, meg egy boci. Áron úgy húzott befele az ajtón, hogy alig bírtam követni. Bent leginkább a bárányok tetszettek neki, utánozta a hangjukat, akárhányszor bégettek. Megnéztük még nyuszikat és a pacikat is.

Miután ettünk, még visszamentünk a játszótérre is. A simogató mellé érve rögtön elkezdett bégetni, így megint meg kellett nézegetni az állatokat.

A játszótéren az alagúton keresztül mászva elindult homokozni. Itt aztán nagyon homokos lett, mert a gyerekekkel egymásra szórták a cuccot, így mikor hazaértünk mindenki beugrott gyorsan a kádba vacsi előtt.

Tetszett neki a konyhabútor, ki be járkált a még félkész bútorba.

Délelőtt kint pancsikolt a teraszon a hűvösben. Megkapta a játékos dobozát, amibe raktunk vizet és abban pancsikolt.

Délután az erkélyen folytattuk a pancsikolást. Ahogy felébredt rögtön jött kifele, hogy megyünk pancsikolni. A vizet persze kicsapkodta a dobozából, ami folyt lefele a szomszéd kertjébe. Ezt még tetézte avval is, hogy direkt ki is öntött vizet. Mondtuk neki, hogy ezt nem szabad, mert hazajön a Nóra és a Ben és majd lesz nemulas. Erre közölte, hogy a kutya fáját, meg, hogy mikor jönnek már.

Ma este ott aludt a nagymaminál, amíg mi buliztunk egy kicsit. Nagyon ügyes volt, nem hiányolt minket. Igaz induláskor közölte, hogy Ő is jön velünk, de avval sikerült erről lebeszélni, hogy főznek valamit nagymamival.

Ma is itt volt az asztalos. Áron persze most is nézegette, hogy mit csinálnak. Mikor a teraszon dolgoztak és rárakták a fürdős dobozára a pultot, azt nagyon nézte. Később emlegette is, hogy mit csináltak a dobozával.

Este vacsi utáni tejecskéhez akartuk összerakni a cumisüveget, de nem találtuk az egyik alkatrészét. Vagy fél órát keresgéltük négyen. Mindenhol keresgéltük, de nem találtuk. Kérdezgettük Áront is, hogy nem e Ő rakta el, de nem vállalta.

Reggel meglett a cumisüveg hiányzó alkatrésze. Áron kicsúsztatta a konyhai szúnyogháló alatt az ablak külső párkányára.