2008 augusztus

Ma ijászkodtunk. Áron is kapott egy nyílvesszőt. Úgy tartotta, mint egy gerelyt, amit messzire kell dobni.

Este a vacsinál az etetőszék zsinórjával, illetve a csatjával előszor úgy csinált, mintha a lábát borotválná, majd felhúzta a polóját és a hasán húzogatta a csatot, mintha ultrahangozna.

Mindenre nemet mond. Nem egyszerű most vele. Egyedül a homokozás és a festés, rajzolás, gyurmázás jön be neki.

Délután csak úgy sikerült becsalogatni a vízbe, hogy bevetettük azt a trükköt, hogy meg kell etetni a halacskákat az eddig hámozásra használt homok gombócokkal. Ez bejött. Bent a vízben persze már élvezte, úszkált, csapkodott össze-vissza.

Délelőtt megint homokozni akart, majd átmentünk a kézműves sátorba. Itt a végén csináltunk kéz és láblenyomatokat. Csak úgy tartotta a kezét és a lábát is, hogy befessük, majd benyomjuk a gyurmába.

Ebéd előtt egy kissé lecsapkodtam a családot vízzel, ami tetszett Áronnak is, majd elment a kis locsolójáért a kisautóba és elkezdte locsolgatni a nagymami lábát. Mikor visszafele ment a kisautóhoz vízért, akkor többször tett nagy kitérőket, mintha eltévedne időről-időre.

Ma ismét becsajozott. Két kiscsaj fogta közre az esti Bingo sorsolás alatt. Lehet, hogy idősebbekkel kell kezdeni, nem a korabeliekkel, mert azokkal nincs szerencséje. :)

Vége a szép időknek, most már feléri a kilincseket és erre rá is jött és nyitogatja az ajtókat.

Reggel kapott egy kis vizipisztolyt a nagymamiéktól. Locsolkodott is vele. Ez a játék apának is tetszett, Ő is nyomta a vizet mindenkire.

\

Ma delután végre be is akart menni a vízbe, hogy meglocsolja a halacskákat a locsolójával. Persze most is tetszett neki a víz, ha már bent volt. Tetszettek neki a nagy hullámok, amit apa csinált avval, hogy ugrándozott a vízbe. Mondogatta is, hogy még egyszer, még egyszer.

Este megint volt mini disco. Most sem volt hajlandó együtt ugrándozni a többi gyerekkel, de felemeltette magát és onnan szemlélte az eseményeket. A díjátadón mi is a középpontba kerültünk, mikor felmentünk a pódiumra átvenni a legjobb íjásznak járó díjat.

Ma a rossz idő miatt Veszprémbe mentünk az állatkertbe. Megnéztük az állatokat, a patásokat meg is etettük.

Egyik karámnál mondtuk neki, hogy etesse meg az állatokat, erre így hívta őket: "Gyere állat!"

Hazafele Áron elaludt az autóban, sőt még az étterembe is úgy értünk, hogy aludt a kocsijában. Akkor ébredt fel, mikor kihozták a vacsoránkat. Na lett is balhé. Semmi sem tetszett neki, ment a hiszti. Elég sokára békélt meg, így már csak a kaja végéből maradt neki, azt is csak anya öléből volt hajlandó megenni.

Áron két éves

Reggel azzal kezdte mindenki, hogy felköszöntötte. Erre is néha az volt aválasz, hogy "NEM!". Többször emlegette, hogy születésnapja van és ajándékot kap.

A strandon úgy csinált mintha felvenne valamit a napágyról és vitte a közelben lévő gyerekeknek. Nekünk mondta, hogy ezek ajándékok, de a gyerekeknek persze nem szólt semmit, így ők nem is értették, hogy most mi van.

A déli alvás kint a parton nem nagyon sikerült. Direkt neki állítottam fel a sátrat, hogy abban egy matracon aludhasson. Előtte meg is beszéltük, hogy ott fog aludni, bele is egyezett. Persze ez nem így alakult. Nem akart aludni, dumált és játszadozott, járkált. Egy idő után úgy döntöttünk, hogy akkor elvisszük a szállásra, hogy ott aludjon. Mire odaértünk elaludt a kocsiban, így visszamentünk a partra, hogy betesszük a kocsijába és úgy toljuk ki a parthoz. No ez nem sikerült, ahogy próbáltam berakni, úgy kezdett el nyavalyogni. A kezemben vittem be és később sem tudtam lerakni, se a matracra, se a kocsiba. Így a végén a napágyon ülve a kezemben aludt egy órát.

Mikor már jól elfáradtam, betettem a kocsiba. Volt nyekergés, de anya nem adta fel és tologatással, no meg egy kapu látványa segítségével megnyugodott.

Golfoztunk egy kicsit, majd hazajöttünk ünnepelni. Este felköszöntöttük, kapott tortát, meg ajándékokat.

A tortát annyira nem ette, de a marcipán tigrisének a fejét jól leharapta. Bejöttek a szállásadók is felköszönteni Áront, ekkor a házinénitől még elfogadott némi tortát. Előkerült az unoka porszívója, amivel Áron egy csomót játszott. Majd még fogott néhány pillangót egy másik játékkal.

Mostanában már teljesen egyedül eszik. A kiskanál mellé kér egy villát és a kettővel együtt eszik. Egymás felé tolja őket és ha valamelyiken véletlenül fennakad valami, akkor azt megeszi. A leves kanalazása is jól megy már, bár azért egy keveset a végén ki kell önteni a partedlijéből...

Délután végre sikerült elaltatnunk a parton a sátorban.

Leventével együtt mászókáztak. Szaladgált a mozgó részeken.

Este megnéztük a háziak kutyáját és csirkéit. Egyedül a kakast simogatta meg az én kezemmel együtt. Bezzeg tegnap a patásokat simán simogatta.

Ebédnél ismét becsajozott. Levett 3 nőt a lábáról. Huncutkodott velük, bújócskázott, végül még puszikat is küldött nekik.

Ma ebédből visszafele a babakocsiban aludt el.

Este Grétivel - háziak unokájával - játszottak. Már hazafele mondogatta, hogy megyünk Grétihez. Etettek cicákat, rajzoltak, lufiztak, virágokat locsoltak. Szó nélkül otthagyott minket és átment velük a szomszédba. Most evett először szőlőt is idén. Kivételesen az sem zavarta, hogy mag van benne (és ha kiveszzük, akkor már nem gömb alakú.) Most megette a teljes szemeket is.

Hazajöttünk a nyaralásból. Itthon persze azza kellett kezdeni, hogy összeszereljük a szülinapi ajándékát.

Apa kicsit elfáradt a nagy szerelésben:

Reggel egyszer arra ébredtünk, hogy Manó ott áll az ágya mellett. Visszaraktuk és aludt tovább. Később azt halljuk, hogy megint mozgolódás van és az ágya melletti asztalra fekve épp szereli össze a cumisüvegét, hogy apa hozhasson neki tejecskét.

Tudtátok, hogy a kupakok pont beleillenek a szék háttámlájába?

Délelőtt elvittem Áront a kétéves vizsgálatra a gyerekorvoshoz. Na így még egyszer sem viselkedett. Belekapaszkodott a lábamba és nem volt hajlandó elengedni. Sem a magasságát, sem a súlyát nem tudtuk megmérni, pedig már a "felnőtt" mércékkel próbálkozott volna a doki néni. Hiába próbáltunk a lelkére beszélni, semmilyen együttműködésre vagy kommunikációra nem volt hajlandó, még matricáért sem. Végül feladtuk, hiszen volt egy egy hónappal korábbi eredmény. Amint lehetett Áron egyből beült a babakocsiba és boldog volt, hogy megyünk. Pár perc múlva a boltban persze már a szokásos huncut formáját hozta és megfőzte az eladó lányt.

Délután a nagymaminál voltunk. Alvás után Áron a szokásos "Nagymami jössz!" kiáltásokkal hívta a nagymamit, majd mikor a nagymami benézett hozzá a szobába, közölte, hogy "Be akarsz jönni!", majd mikor a nagymami teljesítette a parancsot, újabb következett: "Le akarsz Ülni!"

Ma megszúrta az egyik növényem, mire Áron: "Bocsánat növény." Mint kiderült azt várta, hogy a növény kérjen tőle bocsánantot...

Segítek anyának a házamat építeni...

Végre hazahoztuk az új függönyt. Jobb ötlet híján az ágyra tettük. Miután Manó megitta az esti tejecskéjét, fölült az ágyban, végigmérte a függöny csomagot, majd hangosan elgondolkodott: "Hát ezt meg hova tegyük..."

Este a kistesójáról beszélgettünk. Egyszer csak tett egy kört az ágyban, majd úgy csinált, mintha hozott volna valamit. A kezembe nyomta, és mondta, hogy hozott egy ferrarit a babának majd rámutatott a pocakomra és közölte, hogy "Beleteszed!"

Másnap reggel az első mondata az volt, hogy "Hol a Thomasom?"

Segítek Apának hintát szerelni...

Építettem egy légkalapácsot:

Építettem egy fúrót, amivel segítek Apának kifúrni a hiányzó lukakat a lakásban...

Begfogtam a Balázst is, hogy segítsen. Ő tartja a porszívót, én pedig fúrok. Pont, ahogy Anya és Apa szokták....

Mostanában kedvence a Flatley video. Abból is az arész tetszik neki legjobban, amikor egy lány furulyázik.

Azóta ő is sokszor fújja...

Egy bútorboltban nézegettünk Manónak ágyat. Egy ágyon játszadozott, míg mi okultunk a matracok tudományából. Egyszer csak azt látjuk, hogy a Manó eltűnik az ágy és a fal között, leesett az ágy mellé. Mikor már nem sírt annyira, hogy eltereljük a figyelmét, megkérdeztem, hogy mit keresett ott: "Nyuszit." - felelte szipogva.

Autót is tudok ám építeni...

Szülinap Szegeden...